ÁJURVÉDA
Az ájurvéda India 5000 éves természettudománya. A kifejezés jelentése: "az élet tudománya". Az ősi tudást hordozó szanszkrit nyelvű írások, a Védák nemcsak a filozófia kérdéseit taglalják, hanem abban is segítenek, hogy egész életünkön át megőrizhessük az egészségünket és harmóniánkat. Az ájurvéda örök érvényű igazságai és praktikus alapelvei a modern nyugati világban is megfontolandó alternatívát jelentenek azok számára, akik a gyógyulást és a kiteljesedést keresik. Az eredeti Ájurvéda-írások szerzői Csaraka, Szusruta és Vágbhatta voltak, akik már az ókorban nagy részletességgel jegyezték le az emberi testet megtámadó betegségeket, azok kórokait és kezelési módjait.
Az ájurvéda tudományát hagyományosan nyolc fő ágra osztják:
1. kája-csikitsza: belgyógyászat
2. sálakja-tantra: fül-orr-gégészet, szemészet
3. viságara-vairódha tantra: toxikológia
4. bála roga-csikitsza: gyermekgyógyászat, nőgyógyászat, szülészet
5. sálja-csikitsza: sebészet
6. bhúta-vidjá: mikroorganizmusok és finomfizikai lények okozta betegségek tana (pszichiátria)
7. vádzsíkarana: szaporodástan
8. raszájana: fiatalítás, egészségmegőrzés
Mivel az ájurvéda holisztikus rendszer, ezért az élőlény vagy élet fogalma alatt nem csupán a testet érti. A védikus megfogalmazás szerint az "áju" négy elv összességére és szerves, kölcsönös kapcsolatára utal. Ezek a következők:
Átmá: lélek, vagyis az isteni szikra, amely a tudat forrása a testben és a tényleges önvalónk. A többi alkotóelem csupán egy anyagi burkot képez a lélek körül.
Manasz: az elme, amely a pszichés működések, vagyis a gondolkodás, érzés, akarat végrehajtásának és az emlékek tárolásának színtere.
Indriják: az érzékszervek (a hallás, látás, szaglás, ízlelés, tapintás, valamint a beszéd, járás, munkavégzés, szaporodás és ürítés érzékszervei).
Saríra: a fizikai test, amely öt őselemből áll: föld, víz, tűz, levegő, éter.
Az ájurvéda egyik alapelmélete az 5 elem tana (panchamahabootha). Nézete szerint az univerzumban minden élő és élettelen dolgot 5 alapvető elem alkotja, amelyek az anyagi létezés öt állapotát képviselik. Ezek a Föld, a Víz, a Tűz, a Levegő és a Tér. Az 5 elem tana szerint az ember az univerzum kicsinyített mása. Minden, ami megvan a kozmikus testben, az emberi testben is jelen van valamilyen megváltozott formában. Az ájurvéda úgy tekinti, hogy minden ebből az öt elemből áll össze. Minden elem rendelkezik bizonyos tulajdonságokkal és jellemzőkkel. Ezeknek a tulajdonságoknak az ismerete alapvetően szükséges ahhoz, hogy megértsük az emberi testet és annak működését egészséges és beteg állapotban.
Föld (Prithvi): az anyag szilárd állapota, amelynek tulajdonságai a stabilitás, szilárdság vagy ridegség. A Föld állandó szubsztancia, amely testünkben is megnyilvánul: a csontokban, a sejtekben, a szövetekben a Föld elem fizikai struktúrája van jelen, amelyen keresztül áramlik a vér és az oxigén. Érzékszervi kapcsolatban áll az orral, a szaglással.
Víz (Jala): az anyag folyékony állapota, amelynek tulajdonsága a folyás. A víz szubsztanciájában nincs stabilitás. Érzékszervi kapcsolatban áll az ízleléssel, a nyelvvel.
Tűz (Agni): az az erő, amely a szilárd szubsztanciát folyékonnyá vagy légneművé alakítja, és fordítva. A Tűz elem tulajdonsága az átalakulás/átalakítás. Nincs anyagi formája. Érzékszerbi kapcsoltban áll a látással, a szemekkel.
Levegő (Vayu): az anyag légnemű formája, amelynek tulajdonsága a mozgékonyság és dinamizmus. A levegő forma nélküli létező. Érzékszervi kapcsolatban áll a tapintással, a bőrrel.
Tér (Akasha): az a mező, ahol minden megnyilvánul, ahova minden visszatér és ahol a dolgok történnek. Nincs fizikai megnyilvánulása, csupán a távolságban létezik, amelyben az anyag leválasztódik/elkülönül. Érzékszerbi kapcsolatban áll a hallással, a fülekkel.
A világmindenség minden létezője ebből az öt elemből áll, még az atomokban is megnyilvánulnak. Ugyanakkor, ha megvizsgáljuk ezeket a szubsztanciákat, azt látjuk, hogy bár minden elem jelen van minden létezőben, közülük az egyik dominál, és ez alapján a domináns elem alapján kapta a nevét a létező. Például a tejben van Föld elem, ami a folyadék formáját adja, van Tér elem, amely helyet ad neki, és még másik három – de mégis a Víz elem a domináns, ezért azt mondják, hogy a tej a Víz elemből keletkezett.
A dósák
Az 5 elem rendszerén alapszik az ájurvéda másik alapelmélete, a három biológiai minőség vagy más elnevezéssel szabályozó erő, a három dósa (tri-dosha) rendszere. A dósák fiziológiai jellemzők, amelyek a fizikai test teljes működését irányítják. Ezek a váta (szél), pitta (tűz) és kapha (nyirok) dósák, amelyek minden emberben más-más arányban vannak jelen. A váta a levegő és a tér elem kombinációja, a pittát a tűz elem alkotja, a kaphát pedig a föld és a víz elem kapcsolódása adja. A dósák aránya határozza meg a prakritit, vagyis a testalkatot. Az ájurvéda minden terápiát személyre szabottan, az egyéni testalkatnak megfelelően alkalmaz. Életünk során a környezeti hatások, a táplálkozás, a fertőzések és más hatások módosíthatják a dósák születéskori arányát – ez a felborult egyensúly okozza a betegségeket.
Ama
A betegségek kialakulásának másik fő oka az ájurvéda szerint a tökéletlenül megemésztett táplálék szervezetben rekedt maradványaiból származó méreganyagok (ama).